Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

134A gyülekezők gyér sorain meglátszott, mekkorapusztítást végzett férfi erőben a 12 évelőtti pórlázadás.Legjellemzőbbek azonban magának a csatánaka körülményei mindkét hadakozó fél részéről,amelyek mutatják, hogy, ha Lajos a csata után,futás közben, el nem vész s még inkább ha nemüt ki balul az új királyválasztás, csak oly közönségestörök háborúval volna itt dolgunk, mint annyimás volt az előző időkben.így jellemző a háború komoly voltára, hogyegyik fél sem ismerte a másiknak erejét, terveit.A király táborában valami 29000 ember volt sgyőzelmet remélt, Szulejman tábora pedig vagy200,000 harcosból állott s félt a magyaroktól.Acsády rezgelődései miatt itt ki kell emelnemazt a tényt, hogy a királyi táborban megjelenturak száma nagy volt. Az érsekek és püspökökmind ott voltak, kettőnek kivételével, azokat isLajos küldte el országos ügyben. Az ország zászlósurai,a legelőkelőbb családok tagjai úgyszólvánteljes számban csoportosultak a király körül, amibenannak bizonyítékát láthatjuk, hogy a főrendekkörében az áldozatkészség megfogyatkozásadacára a személyes bátorság szelleme nem haltki. (Szilágyi története. IV. 504-5. 1.) Hogy azonbana zsidó-főnök is ott lett volna, akár gyalog,akár lóháton, még Acsády is elfelejti megemlíteni.Aug. 29-én szép nyári idő volt s a felhőtlenégről az augusztusi nap melege áradt szét a mohácsisíkra s a magyar katonákra, kik talpigfegyverben álltak a kijelölt pontokon. A kis száraóvatosságra, visszavonulásra inthette volna őket,de a török sereg felől jött hamis hírek hatásaalatt azt hitték, hogy merész elhatározás, az erkölcsibátorság egy nagy ténye biztosíthatja ré-