Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

439azt állította, hogy az minden izgató szándék nélkülmondott „phrasis” volt, később pedig el istagadta ezzel az akkor szokásos szőjárással:Dixit judaeus, Apella... A kir. tábla tagjai teljesszámmal gyűltek egybe. Mindnyájan – írja továbbSzögyény-Marich – hosszas indokolás utánszavaztunk ... A szavazás nagy tárgyilagossággalment végbe és érezni lehetett, hogy a birák nagyrésze sajnálkozva s mintegy törvényes kényszerűségbőlmondta ki az alperesre a „vétkes”-t...Két szavazaton kívül az egész királyi tábla,melynek tagjai közt Wesselényinek sok személyesbarátja volt, kárhoztató ítéletet mondott.A másik hires pör a Kossuth ellen megkezdetthűtlenségi pör volt, mely ellene a ,TörvényhatóságiTudósítások”-nak szerkesztése, terjesztése,a kormány elleni lázító szellemök, főkéntpedig ezen „tudósításoknak” a nyilvános legfelsőbbtilalom dacára történt további folytatásamiatt indíttatott meg a Hármas könyv II. k. 3.cim s az 1723. IX. t.-c. alapján. A jurátusokképviselte hallgatóság ugyanoly érdeklődést tanúsítottezen pörnek a sorsa, mint a Wesselényiéiránt. Kossuth törvénytelen cselekedeteit illetőlegazonban sokkal több volt a bizonyság, hogysemelítélése a kir. táblán élénkebb vitatkozást idézettvolna elő. Teljesen a törvény szellemébenjártunk el, midőn Kossuth Lajost több évi börtönbüntetésreítéltük. (8. 1.)A maga idején ezen elítéltetések miatt azellenzék erős vádakat emelt volt a kormány ellen;Szögyény-Marichtól íme most halljuk a tiszta valóságot,melyet kétségbevonni nincs okunk.Ezután beszél az 1839-40-iki országgyűlésről,mely szerinte „a legfontosabb, a legnevezetesebbés eredményre nézve a legdúsabb hongyűlésekegyike.” Különösen a végét emeli ki,