Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

154György baráttal sétálgatott, föltárta aggodalmaitkipróbált híve előtt. A szabadban, a kék menyboltalatt szent esküt vett a baráttól, hogy rokonával,Petrovics Péterrel, kiben szintén feltétlenülmegbízott, halála esetére Budát és Visegrádot,hol a szent koronát őrizték, minden áronmegtartja Izabella számára.” Ami annyit jelentett,hogy Martinuzzi a váradi béke ellenére atörök segítségével tartsa fen a trónt János gyermekeszámára. Tehát, hogy a status quo-t, aketté osztást, örökítse meg.Ez volt János király végrendelete, melynekutána nemsokára meg is halt.Már most állapodjunk meg Zápolyay ezentetténél és vizsgáljuk meg annak erkölcsi értékéta haza akkori érdeke szempontjából. Van-e bennevalami abból, amit Deák Ferencünk úgy fejezettki, hogy a hazáért mindent szabad kockáztatni,csak a hazát magát nem? Vagy van-e ezen eljárásbancsak szikrányi is abból a magatartásból,abból az önmegtagadásból, melyet Hunyady Jánoskormányzó korában tanúsított akkor, midőn ellenfeleinek,egyes magyar uraknak irigysége annyiraelkedvetleníthette volna, hogy a nemzet ügyétne szolgálja tovább?Bizony nincs abban egy szemernyi se mindebből,ellenkezőleg Zápolyayt ezen tette is olyférfiúnak mutatja be, akiről a tények latolgatásaután egyenesen azt kell mondanunk, hogyfolyton önmagát helyezte a haza érdekének fölébe,s aki, mint az akkor beállott új szellem képviselője,felelős nemcsak a nemzet fiainak a megoszlásáért,hanem az egy évre rá, 1541-ben bekövetkezetttörök hódoltságért is.Mert vajjon volt-e annak az Acsády általemlegetett két feltételnek oly hordereje, ha nyombannem teljesíttetett is úgy, ahogy János király ki-