Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

304kintetben hasznavehető elemet fog a zsidó vallásúlakosságban nyerni, ezt is (előbb nagy szakavatottanbeszélt a protestánsokról) ellenszenvénekegész súlyával üldözte... A királynő általábanazt mondotta, hogy egészen tetszésétől függ, kiűzze-ea zsidókat az országból. Nem tette ugyan,de a rendes adón kívül külön türelmi adót (türelempénzneknevezték az egykorúak) vetett ki(1746.) rájok”. (493. 1.) – írja nagy panaszosan.Ezt tehát vissza kell neki fizetnie.És annyi tény, hogy ritka simfelési talentumavan Acsádynak, akire ő megharagszik ésakit lesimfel, az aztán csúnyául van lesimfelve.Mária Terézia jelen hosszú története kitűnő mintaerre. Csakhogy gonosz itt aztán tulajdonképpenmindenki: nemcsak Mária Terézia, hanem a főpapság,a főnemesség, a nemesség, a kormány, avármegye is, jó csak a szegény protestáns, s hogytársa legyen; az üldözött zsidó (dupla adót kellettfizetnie!) és még egy valaki, az, aki szerintea Rákóczy fellépése előtt is az összes hazai tényezőkközött egyedül ápolta a nemzeti eszményeket,akárcsak ma a zsidó szocialista-vezetőkszemében: a tömeg, a jobbágyság, amelyről, változatosságokáért, itt megint azt állítja, hogycsak ő maga „ismerte munkájának nagy nemzetiértékét”. (508. 1.)Íme néhány mutatvány a vastag füzetből.Mária Terézia – úgymond – a császárirendszer szellemében politikailag egyszerű tartománynak,gazdaságilag Ausztria gyarmatának tekintetteMagyarországot s a vallás üldözés fokozásával,valamint a tervszerű németesítéssel akartanépét sajátos nemzeti egyéniségéből kivetkőztetni.(485 I.) Tisztán kényuralmi tervei javára eszközölteújításait. (489. 1.)A német mellett még inkább magyar kör-