Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

67De a pápa, VI. Kelemen, „ezt sem tűrte”, s Johannátismerte el a nápolyi trón egyedüli jogostulajdonosának. Ezzel Endre veszélyes helyzetbekerült. Erzsébet anyakirályné 1343-ban Nápolybasietett, hol Johanna előzékenyen fogadta s áltatta,hogy Endrét nem fogja kizárni az uralomból.Azonban Erzsébet látta a bajt, belátott Johannaszívébe s voltak, a kik figyelmeztették, hogy Endrétmegölik, ha ott marad. A megrémült anya hazais akarta vinni fiát, de Kelemen pápa, kinek ismételvetett jelentést a helyzetről, megnyugtatta,hogy .nincs oka félni”. A pápa iránti bizalombólott is hagyta fiát s haza ment.Ez alatt a magyar udvar Avignonban pénzzeldolgozott s kivitte, hogy a pápa elrendelte,hogy Johannával férje, Endre is királylyá koronáztassák.Johanna ez ellen kézzel-lábbal dolgozott,s a szentszék csakugyan újabban úgy intézkedett,hogy Endre királysága „merőben címzeteslegyen”. De Johanna még ezt az értéktelenkoronázást sem akarta tűrni s midőn erre vonatkozóerőlködései Avignonban meghiúsultak, Endrodrámájában beállt a végzetes fordulat. Johannaúgy viselkedett ugyan, mintha meghajolna hűbérura,a pápa parancsa előtt, sőt előkészületeketis tett a koronázásra. Cinkostársai azonban vadászatürügye alatt Endrét Aversában megfojtották.így oda állítva, a dolog nem vet kedvezőfényt a szentszékre s ha tovább olvassuk Acsádyt,a szentszék viselkedése és eljárása a bűntényután sem mutatkozik valami korrektnek.VI. Kelemen Endre megöletése után azt vitatta,hogy mint Nápoly hűbérura, egyedül ő jogosulta bűntényt megvizsgálni s a tetteseket megfenyíteni.Küldött is Nápolyba követet, megindulta vizsgálat s egy-két apró bűnös kivégeztetett.A magyar király azonban Johanna megbüntetését