Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

268kamarai tisztek kezéből s rábízni az illető megyeiés városi törvényhatóságra.”Ezekben kiemeltem a javaslat főbb pontjait,hogy az annyiszor leszólt s hazafiatlannak kikiáltottKollonicsot teljesen megismerhessük, akirőlmég később is azt a szálló igét eresztették világgáa protestánsok, amit ő soha nem mondott s azelőzök szerint valóban nem is mondhatott, hogy:Magyarországot előbb leigázom, aztán koldussá svégre katholikussá teszem.Így állott a rendezés ügye 1689-ben. Sajnos,a javaslat egészében soha sem lépett életbe, országgyűléssem hivatott össze. A soldatesca, melyetKollonics javaslatában oly keményen megtámadott,úgy látszik erősebb volt nála. Derkundige Arzt wurde wenig gehört, – mondjaMaurer. (324 1.)Ε helyett arra hivatkozva, hogy a háborúideje nem alkalmas országgyűlés tartására, kétszeris, t. i. 1696-ban és 8-ban, hívták az ország előkelőit,továbbá a megyék és városok követeitBécsbe tanácskozásra, hogy az adó elvállalásárabirják őket. Széchenyi Pál kalocsai érsek ennekellenében hangsúlyozta, hogy adót csak országgyűlésenszabad kivetni. Négy millióról volt szó;sok huzavona után végre a meghívottak mégisbelementek abba, hogy a kért adó ötvenedét azurak, egy tizedét a városok, a többit a jobbágyokfizessék.Míg azonban az ehhez hasonló sok tapintatlanság,továbbá az alkotmányos formáknak be nemtartása, a Kollonics által hangoztatott katonaibajoknak nem orvoslása, a súlyos adóteher, avolt török terület felosztásával járó bajok, valamintaz, hogy a karlovici békekötés magyar biztosokközbejövetele nélkül történt, általános elkedvetlenedéstvont maga után: addig közbejött