Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

107donképpeni eltérése az eddigi hazai történetikönyvektől ezen tények elferdítésében és a magyarkatholikus papságnak, valamint a pápáknakkövetkezetés leszólásában nyilatkozik, szent IstvántólMátyás királyig.Ilyet még nálunk ember nem írt, úgy hogyprotestáns atyánkfiai, még a legfelekezetibb tollúakis, e tekintetben jámbor hódolók Acsádyhoz képest.Sima tollal, indulatot sehol el nem árulónyugalommal azon kezdi, hogy megtépi az összesszálakat, melyek szent Istvánt Rómához fűzték.Istvánt szerinte nem a pápától küldött koronaiktatta a királyok sorába, hanem ö magától vettefel a királyi címet, saját tekintélyéből, a magaéles kardjából mérité abbeli jogát, hogy olyancímet viseljen, minőt célszerűnek talál. Hogy akkornem arról volt szó, hogy István mit akarhat,hanem arról, hogy az európai népek milyen címenismerik el a magyar nemzetet, azzal Acsády nemtörődik, ő csak a pápát akarja kiküszöbölni.Tudjuk továbbá, hogy az egyház ügyeibenakképp intézkedni, mint István király tette, világihivöt nem illet meg s hogy ő azt csak a pápától, mintaz egyház fejétől, kapott rendkívüli kiváltság: azapostoli követségi jog alapján tette. Acsády szerintegyházi intézkedéseit is önállóan, a magajogán eszközölte s hogy csak érsekei kinevezésénélvolt a pápa közreműködésére szüksége, aminta küldött korona is hogy csak azt jelentette, hogyviselője keresztény katholikus.S midőn így a magyar királyság és a magyarkatholikus nemzet megalakulása számára eddigismeretlen új alapot gondolt ki s a pápát onnanaz alapvető munkából kidobta, megindítja a hadjáratot,folyton sima tollal s teljes írói nyugodtsággal,minden következő pápa ellen – pedigfolyton lábatlankodnak neki és a királyok kivétel