Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

19A mi pedig a füzetnek belső értékét illeti,kellemesen beszéli el a nemzetnek első századiátalakulását; igen szép a kép, melyet a kath.-magyar egyház gazdasági jelentőségéről fest (163.1.) s a mit a XI. századi kath. pap jelleméről(164. 1.) és tudásáról ír (173. l.). Szép, mertigaz. „A kath. pap volt nálunk a tudás és aszellemi műveltség őre és gondozója, a nyugotivilágban ez időben egyedüli letéteményese. Apap volt amaz idők egyedüli tanult embere, csakő tudott írni-olvasni, csak ő ápolta az ókorivilág gazdag szellemi hagyományait. Világi embera nyugaton akkor ilyesmivel nem bíbelődött s azírás-olvasás egyszerű mesterségét is papjainakengedte át.”De a hol tani dolgokat érint, mindjárt bakotlő s kimutatja, hogy nem jogász, annál kevésbbétheologus. Az ilyen kérdésekhez egyáltalánnincs érzéke.Csak néhányat említek fel a füzetből.VII. Gergelynek világraszóló reformját asimonia és a nicolaitismus (az egyházi javadalmakárulása s az ágyastartó papok) körül, valamintezen reformok nemes célzatait annyira tisztáztaa történelem, hogy még a protestáns történetírókis tisztelettel szólnak a nagy és hős pápáról.Acsády ellenben kalmár szemmel nézi az egészmozgalmat és a pápának egyház és társadalomtisztítónagy munkájában nem lát magasabb célzatot,mint hogy „a papi házasságok nagy veszedelemmelfenyegették az egyház vagyonát” (145.1.). Ezért, tehát a vagyon megmentéseért lettvolna az egész mozgalom! No erre jó volnaAcsádynak a történetírók nagy respublikájábanpatentet kérni, mert ez egészen új felfedezés.Ennél csak az az abszurduma nagyobb, amit az első századi magyar kath. nép házasság-