Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

505a közös iskolák felállítását, ellenezve, Deák atöbbi közt ezt mondta a képviselőházban: „Nehasonlítsa össze senki ezzel a katholikus alapítványokat,miután ezeknek nem csekély része astatus javaiból adatott már ki István által azonjószágokból, a melyeket a status közszükségeinekfedezésére (anachronismus a Vérszerződés és avezérek kora állapotainak ellenére!) rendeltekeleink akkor, midőn a jószágokat felosztották.”(Áldor: Deák Ferenc élete 170. 1.)Éppen nem felesleges tehát a magyar kath.egyházi első javak jogosságát és elidegeníthetetlenvoltát azon okkal is támogatni, hogy „királyainksaját magán javaikat adományozták az egyháznak”,mint Knauz Nándor feleslegesnek gondolta,midőn egy igen szakszerű dolgozatban (MagyarSión 1868. 15. 1.) kimutatta, hogy „szt.István király, valamint egyáltalában bárkinek tettadományait, úgy az egyháznak adott javakat isszállás-örökjoggal elévülhetlenül engedte át.”Timon is ezt a szállás-örökjogot tanítja ésmégis államjavakból eredőknek mondja az egyházibirtokokat. A mely utóbbi történeti tévedés alapján,minden elismert szállásjog dacára, a kormánynem akarja kiadni alapítványainkat s a mai napigakadályozza autonómiánk megszervezését.Ép azért a történet nevében kell hangoztatnunk,hogy szt. István szállás-örökjoggal adományoztaa püspökségeknek a fekvő birtokokat, mivelazokat a saját családi magánvagyonából adta. Amagáéból adta s nem az államéból, mivel akkorse a mai felfogás szerint való állam, se semmineműállamvagyon nem létezett. Ne akarják tehát elmagyarázniaz egyházi vagyonból keletkezett alapítványainktermészetét se!