Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

195urak rablásait és a gazdátlanná vált szegénylegények – a hajdúk – pusztításait, azt „a csavargó,fosztogató, lézengő elemet”, mely ellenmaga a nemesség is – mint Acsády mondja 247.1. – évek óta valóságos irtóháborút folytatott.Midőn tehát Forgách fellépett, nemcsak akath. ügyet védelmezte, nemcsak a lefoglalt kath.vagyont és templomokat karhatalommal igyekezettvisszavenni, kergette a betolakodott prédikátorokat,hanem arra is volt gondja, hogy az illetéktelenülszerzett más vagyonok is birtokosaiknakvisszaadassanak.A visszafoglalási pörök egész sora támadt,aminek érdekes példája az Illésházy-per, melyetAcsády részletesen elmond, közben megjegyezvén:„Vagyona gyarapításában néha épen nemkifogástalan eszközökhöz folyamodott ugyan, de etekintetben nem volt rosszabb kortársainál.” (Szilágyitörténete V. 572. 1.) Aztán Lengyelországbafutott, s a felkelés alkalmából visszatérvén, letta Bocskay-ügynek elsőrendű támasza.Tehát a vallási, politikai és vagyoni kérdéseknekegész sora állította élére a helyzetet1604-ben s ezen kavarodás közepén állt a vaskezűForgách.Ennek dacára azonban, hogy Acsády bevezetésérevisszatérjek, Bocskay tétlen maradt mindaddig,míg a saját személye fenyegetve nem volt.A felkavart közügy őt, a kálvinistát, nem érdekelte,ha úgy jajgattak is a protestánsok. Aztugyan csakhamar kellett tapasztalnia, hogy „Rudolfmessze Prágában, Belgiojoso ellenben Kassánül” (264. 1.), vagyis hogy Rudolfhoz valóragaszkodása dacára a kath. akció őt sem igenrespektálja. A kassai kapitány ugyanis elfogattaunokaöcscsét, Bánffy Dénest, akit nagy összegpénzen volt kénytelen kiváltani. Azután pedig