Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

423nek. Így bántotta a Védegylet céltévesztett működéseis, amiért a Jelenkorban Deákhoz fordult,hogy nézeteit e tekintetben kifejtse s kérje meg,hogy tekintélyével a helyes irányba terelje azerőket. „A helyett – így ír a többi között -hogy minden erejöket üdvös vállalatokra fordítanák,a helyett, hogy mocsarakat szárítanának,országutakat építenének, iskolákat alapítanának,igen sokan, a legtöbben azon balhitben leledzenek,hogy a hazafiság legfőbb fokán állanak, haa nadrágposztójukat nem a brünni, hanem agácsi posztógyárból vásárolják ... Ön azon egyedüli,ki a kedélyeket részint buzdítva, részintcsillapítva mindazon hazai erőket, melyek mostannyira szétágaznak, oly vágásba hozni képes,mely üdvre vezet.” (Falk i. mű 201 1.) – ímemindig ugyanaz a politikája: előbb gazdaggá,aztán szabaddá tenni a nemzetet; mert ha megfordítjuka teendők sorát, a szabadságra nemnevelve, tönkre fog menni a nemesség, tönkre anép, kivált ha ez által egy élelmesebb fajt rászabadítunk.– De nem reá, hanem a « szépen szónoklóKossuthra és idealista társaira hallgatotta nemzet, Széchenyi „zsörtölődéseiben” pedigcsak az irigység nyilatkozatát látta.Míg Széchenyi ellenfelei tovább feszegették ahúrokat a politikai szabadság felé, Széchenyi maga1845-ben elvállalta a helytartótanács közlekedésiosztályának a vezetését s idejét főkép a Tiszaszabályozásának szentelte.A mozgalmak azonban a kormányt sem hagytáknyugodni, az is a reformok terére lépett sadministratoraival a megyékben maga mellettigyekezett hangulatot ébreszteni. Midőn a szakadása kormány és a szabadelvűek közt naprólnapramélyebb lett, amint nyomban részletesebbenmeghalljuk, a konzervatívek 1846 nov.-benhatározott programmot állítottak fel; mire aztán a