Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

80reteiket s néhány elferdített történeti esettel,amelyek közé Husz megégetése is tartozik, hogymennyi humbugot szoktak űzni az egyház rovására:az ilyen inkorrekt s elvi tévedést magábanfoglaló mondatot megjegyzés nélkül nem hagyhatjuk.Ha Acsádynak a történeti igazság feküdnéka szívén, nemcsak a tényállást fejezte volnaki korrektül, hanem mindjárt ennél az esetnélsem hagyhatta volna említtetlenül a középkorijogi viszonyokat, azoknak nyers igazságszolgáltatásáts nevezetesen azt az eljárást, melyet aközépkor a veszedelmes eretnekek megfenyítésénélkövetett.Nem teszi, hanem misztifikál s azt mondja,hogy a zsinat végeztette ki Huszt, éppúgy, mintmidőn pl. a spanyol inquisitiót is, mely ellen pedigannyiszor tiltakozott az egyház, egyszerűen azegyház nyakába szokták varrni.A dolog pedig úgy áll, hogy az ilyen esetekben– a téves tanoknál – megvolt az egyháznak °maga része, de megvolt a világi hatalomé is.Az egyház senkit sem ítélt halálra, Huszt sem.Hanem ez történt. Látván a zsinat, hogy Húszmakacsságát semmivel meg nem ingathatja, a15-ik ülésen tételeit tévesekül (az egyik pl. ígyszólt: minden egyházi vagy világi előljáró elvesztihatalmát és tekintélyét, ha halálos bűnbenvan), mondom tételeit tévesekül, őt magát pedigvalóságos eretneknek nyilvánította s mert azutolsó felhívásra is megátalkodott maradt, papijelvényeitől ünnepiesen megfosztotta és a szokottkéréssel, hogy életének kegyelmezzenek, a világi hatóságkezébe kiszolgáltatta. Zsigmond a pfalzi grófnak,az pedig a konstanci városkapitánynak adta átaz eretneket, ki az ítéletet a középkori jog értelmébenrajta még aznap végrehajtatta. (Rapaics EgyháztörténelemII. 521. I.) Húsz, mint említettem, a