Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

87sobasem szerette a magyart. Ezt egy történetkutatónakillenék tudnia.Azt mondtam, hogy itt, ennek a korszaknaka leírásában, kivételesen még a pápai követekkelis jól bánik. Ez szinte feltűnő részéről a Cesarinibíborosnál, a kinek hagyományosan az Ulászló-féleszegedi törökbéke (1444.) megszegését szokás tulajdonítani.A krónikások után szinte történetiközhelylyé lett ez a felfogás, mint a Zách Kláramegható esete, vagy pl. a Galilei: Eppur si muove-ja.Tankönyveinkbe is bekerült, persze azegyház megvádolására. Ugyanis a téli hadjárattólés Hunyady sikereitől megrémült törökbékét kért és pedig igen előnyös föltételek mellett.„A békekötés meg is történt Szegeden – mondjaVarga Ο. Α magyarok oknyom. története 1885.98. 1. – s annak megtartását Ulászló király azevangéliumra tett esküjével fogadta. De híre jötta szövetségesek indulásának, a miért sokan elhamarkodottnaktekintek a békekötést. A többitmegtette Julián ékesszólása a hadjárat mellett,bizonyítva, hogy a pogánynak tett eskü érvénytelen,így az esküt fel is bontják ...” Mangoldszerint (A magyarok oknyom. tört. 1896. 99. 1.):nyomban reá Ulászló tanácsosai, szégyelyén aszövetségesek előtt a dolgot, Cesarini pápai követtelegyetértve, megszegték a kötött békét ésesküt és megindították a háborút. SebestyénGyula (A magyar nemzet tört. 1889. 55. 1.) mégegyenesebben beszél: De alig távoztak a törökkövetek, megjelent Cesarini Julián bíbornok, apápai szék küldötte s megingatta elhatározásábana fiatal királyt. Elmondta . . . hogy ha a királytesküje gátolná a béke megszegésében, a kereszténységérdeke követeli és megengedi, hogy a hitetlennekadott eskü alól feloldassák; a pápafeloldta ... Így beszélnek tankönyveink.