Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

109(IX. Bonifác) által támasztott felkelés leverésérekényszerült erejét s nemzete drága vérét vesztegetni.(533. 1.)Hogy Julián beleegyezésével köttetett a szegedibéke Ulászló alatt (612. 1.) s hogy Mátyáskirálylyal szemben a szentszék viselkedése éppolyan hálátlan volt, mint egykor Imrével szemben.Hogy Mátyás egész életén át hűséges és odaadóhive volt a szentszéknek, a szentszék meg állandóellensége neki, (684-6. 1.) sőt hogy a szentszékaz oka, hogy Mátyás a törököt le nem verhette,mivel hogy a szentszék „mérhetetlen erkölcsi ésanyagi erejét teljességében sohasem helyezte atörök elleni harc eszméjének szolgálatába.” 651. 1.)Ez íme csak néhány adat a sok közül annakaz illusztrálására, miként festi Acsády a katholikusságműködését hazánk múltjában, a katholikusközépkorban. így beszél ő minden királyalatt, minden adott alkalommal s nincs a leszólásonkívül egy sora sem az egész kötélben azellenkezőre, a papság működésének némi elismerésére;úgy hogy az olvasó az egész műből csakazt a benyomást nyerheti, miként hazánknak állandóellenségei a katholikus papság és a pápákvoltak s ha hazánk mégis fennmaradt, az ellenetörő papok és pápák ellenében, csak a Gondviselésneklehet köszönni.Ez az egyik eltérése minden eddigi hazaitörténettől.A másik eltérése meg a szószoros értelembenegyedüli a maga nemében. A mennyire t. i.lenyomja, leszólja a katholikusságot ezen katholikusország múltjában, annyira kiemeli, szépítgeti azsidóságot egész kötete folyamán. Heltaitól kezdveegész a mai utolsó tankönyvig sokan és sokféleszellemben írtak már magyar történetet, de ilyenszelleműt, mint Acsádyé, még nem olvastam.