Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

79azt a javadalmat, ennek folytán a zavar nem csaknálunk, hanem általán az európai országokbanis tetőpontját érte el. Hogy ennek elejét vegyék,hozták a magyar rendek a püspökökkel együttaz említett törvényeket, melyek azonban a piacetjoggalegyütt csak a schisma idejére szóltak;úgy hogy Zsigmond aztán a pápai szakadásnakvéget vető konstanci zsinattól (1414) kérte afőpapkinevező jogot, meg is kapta, (Fraknói i.müve I. 335. 1) s azontúl a magyar királyoknem az 1404. hazai törvény, hanem a zsinattólnyert kiváltság alapján gyakorolták ezt a jogot.Zsigmond ugyanis habár itt-ott ujjat is húzottvele, nem volt ellensége a kath. egyháznak.Hasonlókép nem állhatja meg, hogy a Zsigmondotannyit foglalkoztató huszitizmus körül,nevezetesen Húsznak konstanci elítéltetése dolgában,valami hamisságot be ne csúsztasson.Helyesen adja elő a téves tan mibenlétét, hogyaz nemcsak egyházi, hanem messzehorderejűszociális mozgalom is volt, teljes ellentétben azakkori állami renddel, a mennyiben Húsz a többiközt azt is hirdette, hogy „mindaz eltörlendő, amitörvényben és intézményben útját állja az egyenlőségnek”(554. 1). Hozzájárult, hogy az egészbemég a németek és a csehek között forrongónemzetiségi viszály is belekeveredett.Húsz, mint aki az egyetemes zsinathoz föllebbezett,Zsigmondtól kapott „menevéddel” Konstancbakerült; de a zsinat előtt továbbra ismakacsul ragaszkodott veszedelmes tanaihoz. Erre– mondja Acsády 552. 1. – „a zsinat Husztmint eretneket máglyára Ítélte s kivégeztette.(1415. május 30.)”Akik tudjuk azt, hogy a kávéházi tudósok,akik nem valami fárasztó tanulmánynyal, hanema pletykásoktól szokták szerezni történelmi isme-