Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

51tatni s hogy László ezért el akarja fogatni, úgyhogy a legátus Pozsonyba menekül, – Lászlópedig ezek után, mintha semmi felelőssége nemvolna, „elmegy kunjaihoz mulatni” (563. 1.) –; mondom,mikor Acsády ravaszkodásai után ezeketolvassa az ember, önkénytelenül is kitör belőlea szemrehányás: tudva és akarva miért is téved,miért ferdít ez az Acsády?Mert ha az a Fülöp legátus erélyes kézzelnem rendelkezik; ha nem írja elő a reformot sígy legalább némileg nem igyekszik gátat vetnia mindent sorvasztó nagy bajoknak: ugyan mikövetkezett volna még? Királylyal, a kit a kúnférj neje mellett leszúr (1290.), vajjon mit lehetettvolna okosan csinálni?Acsády azonban nem érti Fülöpnek egyháziintézkedéseit sem, mert nem ismeri az egyházjogot.Nem tudja, hogy a legátus a pápa helyetteseés képviselője, mint most a nagykövet azidegen udvarnál a király képviselője, s hogy hatalmaakkora, mint a minőt a megbízója ráruház.Az egyházi javadalmak tekintetében pedig akkor,de még jóval később is igen sokszor közvetlenülintézkedtek a pápák, tehát legátusaik is, mintezt pl. a Századok ez évi számaiban is olvashatja:Magyarország a XV. század végén a pápai supplicatiókvilágánál – cikkében.De ő nem érti a középkort s nem érti apapa akkori viszonyát az egyes egyházakhoz s ahívekhez. Pedig már csak az Árpádok történetérevonatkozó forrásokból is megtanulhatta volna,hogy akkor a hívek, de a királyok is, mindenügyökben úgy fordultak a pápához, mint mostfordulnak községeikben az emberek a jó plébánoshoz.Hogy hogyan kell a középkort helyesen méltatni,arra nézve igen sokat tanulhatna Acsády