Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

170tomány volt az egész, mely „kevés hasznot hajt,de annál több bajt és gondot okoz urának.” (207.1.)Már most hogyan kormányozta tényleg, éshogyan kormányozhatta Ferdinánd ezt az apróországrészt?Acsády szerint a három részre oszlás első tizedeiben(1562-ig) Nádasdy Tamás volt nem azországnak, mint tévesen mondja, hanem csakennek az országrésznek a nádora, mivel csakez a rész volt Ferdinándé; azután a törvényeinkbenismeretlen királyi helytartó vezette a belsőkormányzatot, de bécsi felügyelet alatt. A hadügyneka nádori szék üresedése idején magyarfőközege egyáltalán nem volt s így az korlátlanulbécsi vezetés alá került. A többi régi magyarhatóságokat, a kancelláriát, az udvari főméltósá,-gokat csak annyiban tartották meg, a mennyibena császári rendszerhez illeszkedtek, míg az újpénzügyi főhatóság, a pozsonyi kamara egyszerűena bécsi főkamarának tartományi közegévé lett. Arégi udvari méltóságok, a zászlósúri tisztségekmegvoltak, de minden hatáskör nélkül. A régialkotmányos intézményekből csupán az országgyűlésmaradt meg. (207-8. 1.)Ezeket értjük a bécsi politikának meghonosításaalatt nem Magyarországon, hanem Ferdinándországrészében. S ez képezi rendesen apanasz főtárgyát.Azonban midőn ezt természetesen fájlaljuk,nem szabad ugyanakkor felednünk először, hogyugyanazon időben a másik két részen is önállótartományi élet fejlődik ki s hogy János Zsigmondsem kormányozta Erdélyt Werbőczy Tripartitumaszerint, hanem az erdélyi országgyűlésekúj szervező határozatai értelmében. Másodszornem szabad felednünk a viszonyokat, melyek