Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

172a politikai együttműködést csaknem lehetetlennétette. (211. 1.)Nézzük már most Ferdinánd helyzetét ilyviszonyok között. Ha rendet akart csinálni, vagymegbüntetni a garázdálkodókat, azok egyszerűena szomszéd területre menekültek s pártfogásrataláltak. Mi csoda tehát, ha a sok keserű tapasztalatbizalmatlanná tette a királyt s nemvolt hajlandó, ama, különben más körülményekközött egészen jogos, kívánságot teljesíteni, hogyfeldúlt országrészében a magyar ügyeket kizárólagmagyarok, magyar hatóságok intézzék? Lehet-evajjon csodálni, amit Acsády szemére vet,hogy elhidegült magyar alattvalóitól s azt azismételten tett ígéretét sem váltotta – be, hogyaz év egy részét az országban tölti? (209. 1.)Lehet-e csodálni, ha a pénz– és hadügyet bécsibefolyás alá helyezte? Ha a tapasztaltak után azapró és zavarral teli területét örökös tartományaimódjára kormányozni igyekezett?Igaz, hogy Ferdinánd megkoronáztatásakora magyar alkotmány és a magyar törvényekmegtartására megesküdött; de akkor ám az egészországról volt szó, melyről azt tartotta, hogyZápolyay ellenében őt illeti meg. Most pedigcsak 1 / 3 -da volt az övé, a többitől a pártoskodásfosztotta meg; vajjon ez a viselkedés, ez a beállottváltozás, emberileg szólva, nem ingathatta-emeg esküje megtartásának kötelezettségében?Vegyük tehát csak emberileg a dolgot s ha Zápolyayteljárásáért menteni tudjuk, vajjon ugyanakkormiért kívánunk Ferdinándtól emberfelettitökéletességet?Valóban az elfogulatlan történet – amakörülmények között – nem is dob követ I.Ferdinándra s a magyar országrészében lassanmeghonosított német politikáját jó részben meg-