Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

164linttal, a másik gyámmal, ugyanekkor kitört viszálykodásais, aki azzal kezdett fenyegetődzni, hogyátáll Ferdinándhoz, mivel Izabella háta mögöttmindketten a töröknél fondorkodtak, „a töröknélmindenik titkon egymástul kívánja vala az királyfia és az ország gubernátorságát”. (U. az 122. 1.)Mondjon Acsády erre kádenciát, ha a Györgybarátban az önzésen kívül hazamentő gondolatokatis keres!Ferdinánd ennek folytán megunva végre asok mesterséges huzavonát, ismételten küldöttsereget Buda elfoglalására; de vezéreinek ügyetlenségemiatt ez nem sikerült; a Jánospártiakkülönben vegyest a kevés törökkel – soraikbanGyörgy barát, is – küzdöttek az ostromlók ellen.Küzdöttek és várták a szultánt, aki 1541. aug.26-án végre meg is érkezett. A kereszténységszégyenére kardcsapás nélkül vette birtokába Budát(Veress i. mű 178. s k. 1.) s nyomban megcsináltaaz osztályt. Budát megtartotta magának,Erdélyt és Temesközt tízezer frt évi adó fejébenIzabellának és fiának, Váradot, Fogarast, KassátGyörgy barátnak, Temesvárt meg Petrovicsnakengedte át. Werbőczy Istvánt pedig főbírónakrendelte Budán. Ettől fogva kezdődött a 150 évestörök hódoltság Magyarországon.Így készítette tehát elő György barát a kedvezőbbidőket,de néma hazára, néma váradi béke végrehajtásáranézve kedvezően, hanem a maga előnyére.Acsády jámbor képpel, Ferdinándra hárítvánaz egész felelősséget, erre így sóhajt fel: „Akönnyelműen felidézett (már t. i. a Ferdinándáltal felidézett) háborúban a küzdő felek köztszent István palástja, sok százados birodalmahárom részre osztatott s a ketté osztás korát ahárom részre osztás gyászos ideje (a török hódoltság)követte”. (194. 1.)