Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

379haragudott és az országgyűlést sem zárta beszemélyesen. A rendek azonban joguk megóvásamellett, hűségök kimutatására, ekkor is még egymillió mérő rozsot és másfél millió mérő zabotszavaztak meg, mivel készülőben volt Napóleonnakorosz hadjárata, mely után a monarchiára,orosz, porosz és angol szövetségben, még egy nagyfeladat várt, amely aztán Európa javára, 1814-ben Waterloonál, Napoleon császár teljes leveretésévelés fogságba vitelével tényleg be is fejeződött.Mint imént említettem, az 1812-ben befejezettországgyűlés után hazánk alkotmányos állapotábanváltozás állott be, második jellegzeteskorszaka ez I. Ferenc uralkodásának, az 1825-kiországgyűlés összehívásáig. Acsády a sötétség éstespedés korszakának nevezi (621. 1.), a Metternich-rendszerkorának mondja s a következőképjellemzi: „Ez a kormányzat a merő önkényen sa nép érdekeinek rideg mellőzésén épült fel. Az1790-1: X. törvénycikket (hazánk önállóságáróls saját törvényei szerint való kormányzásáról) nemhajtotta végre, 1812 óta nem tartott országgyűlést,1813-15-ben törvény nélkül, törvény ellenvetette ki az újoncjutalékot, az államjegyekújabb elszaporodása után a második (Î816.) devalvációta rendek meghallgatása nélkül eszközölte,az ekkor alakított osztrák nemzeti bankjegyeinek kényszerforgalmát önkényesen kiterjesztetteMagyarországra s a magyar kamaraitisztek kinevezésénél is csupán a császári kamaragyakorolta az ajánlás jogát. Az új kényuralomkizárólag a fegyveres erőre támaszkodván,az udvarban a militarizmus döntő politikaitényezővé vált, mely a jezsuiták helyére lépve(az 1773-ban eltörült szegény jezsuiták íme még1812-ben is kísértenek Acsády fejében!) s más