Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

81pápa ítéletétől az egyetemes zsinatra appellált;a zsinat tehát ítélt. De hogy aztán megégették,azt nem a zsinat, hanem a világi hatóság tettea maga fenyítő joga értelmében. Szilágyi nagytörténete így mondja ezt el röviden: Húsz Jánost akonstanci zsinat maga elé idéztette és miutánnem sikerült öt tanai visszavonására reábirni,eretneknek nyilvánította és átadta a világi hatóságnak,mely őt 1415. július 6-án megégette.(III. 537. 1.)Hát – mint látjuk – a valódi tényállásés Acsády előadása között igen lényeges különbségvan, amit nem lehetett szó nélkül hagyni,lévén a történetírás hivatása felderíteni az eseményeket,nem pedig elhomályosítani.Egy dolgot mégis úgy mond el, ahogy volt,Marchia Jakab, a bosnyák ferenciek tartományfőnökénekeljárását a magyar husziták ellenében.(590. I.) Azt mondja, hogy Zsigmond „bármitürelmes volt a vallás dolgában,” az egyház ésállam felforgatására irányuló tanaikat nem tűrhettes irtó háborút indított ellenök. Ezzel MarchiaJakabot bízta meg; tehát ezt a tényt az egyszermár nem a pápának vagy a papságnak tulajdonítja,amint szokta. Elmondja, hogy ez az emberirtóigazi véremberként dolgozott, kigyuladtak amáglyák, ahol csak megjelent s töméntelenenszenvedtek tűzhalált, az eretnekség rendes büntetését.Annyira ment, hogy János kalocsai érsekis helytelenítette eljárását.Zsigmondnak ez az eljárása – teszszük mihozzá – az akkori felfogásban bírja alapját, merta középkorban a világi hatalom is nagyrabecsültea vallási egységet s nemcsak a magánbirtokrabelopódzó tolvajt büntette, de tolvajnak nézte azidegenből jött vallásháborítót is s hasonlóképbüntette.