Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

388pedig mily nemes kifejezése a keresztény hangulatnaks mily ellentéte a nemrég elhangzott francianaturalisztikus tanoknak! (Haraszti Gy. Csokonaiélete 1880. 305 1.) – 1803-ban jelent meg Révainagy magyar nyelvtana, melylyel a mai nyelvészetünketbiztos alapra helyezte s amelynek nyománkészültek további nyelvtanaink. (Bánóczi:Révai élete 1879. 296 1.) – 1813-ban jelentek megBerzsenyi hatalmas költeményei, így: Romlásnakindult hajdan erős magyarja, melyben a magyartnemcsak a régi hazafias erényeire, hanem a tisztaerkölcsre, mint minden állam támaszára, talpkövére,figyelmezteti. (Bánóczi-Váczy: Berzsenyimunkái 1903. 60 1.) Megmutatja egyúttal, hogynyelvünk mily csengőn képes a klasszikus mértéketis szolgálni. – 1817-ben a Tudományos Gyűjteménybenjelennek meg Kölcsey első kritikái Berzsenyiről,Csokonairól, Kiss Jánosról, feltűntetve, hogyvan már művészi formákba beavatott magyarunk,aki versenyez a német Lessinggel. 1823-ban ugyan őmegírja a Himnuszt, mely azóta a nemzet imájalett. (Jancsó: Kölcsey élete és művei. 105. 193 1)– 1819-ben jelenik meg Katona Bánk-bánja,ma is első tragédiánk; ugyanazon évben jelenikmeg Kisfaludy Károly a színpadon Tatárok Magyarországoncímű darabjával s nemcsak a vígjátékmegteremtőjévé lesz nálunk, de az Auroraalmanach és az Aurora-kör megalapításával felidézőjelesz irodalmi viszonyaink magasra szökellésének.(Bánóczi: Kisfaludy Károly és munkái.1883. II. 18 1.) Vegyük ehhez az egész korszakonvégighúzódó nyelvújítási mozgalmat, mely Kazinczynak1811-ben kiadott: Tövisek és virágokművével egész harccá fejlődött, (Takács: Részleteka nyelvújítási harc történetéből. Kath. Szemle.1890. 366 1.) s akkor valóban nem mondhatjuk,hogy nálunk sötétség és tespedés uralkodott ezen