Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

497belül feküdtek. Ε törzsi közös tulajdon csak akkorváltozott át nemzeti vagy állami közvagyonná, midőna monarchikus elv győzelemre jutásával akirály (szt. István) ráteszi kezét a törzsek rendelkezésealatt állott, a szállásokon kívül lévő földbirtokokras azokat közvetlenül a királyi hatalomnakveti alá.” (67. 1.)Íme állambirtok szt. István korában! Aholpedig állambirtok van, ott bizonyosan államkincstárnakis kellett lennie, talán kettős könyvvitellelis dolgoztak? Miért ne? Hiszen ez csak olyananachronismus volna, mint az államvagyon léte szt.István korában! Csakhogy az utóbbira maga Timonis tagadólag felel (229. 1.)Miután pedig szokása ellenére ennél az elméleténél,az államvagyonnál, egyetlen forrást vagyszerzőt sem idéz; ezért, de meg a dolog természeténélfogva is kénytelen vagyok az ilyen állambirtoklétezését szt. István korában tagadni. Először,mert ez ellenkezik a Vérszerződés 2-ik pontjával.Másodszor, mert sehol sem olvastam, hogyszt. István, egyéb reformjain kívül, a Timon szerintis azelőtt a törzs közös vagyonát képező „megnem szállott földekre” valaha rátette volna kezét.Harmadszor, mert állami közvagyon a király kezébenellenkezik annak a kornak a királyról ápoltazon felfogásával, melyet Timon így jellemez:„Az államélet fejletlenségének e korszakában...a királyra átszállott hatalmat nem úgy fogták fel,mint egyetemes közjogi alapon nyugvó közhatalmat,melyet a király az összesség érdekében gyakorol,mely a királyra az összesség érdekébenruháztatott át, hanem inkább mint a király személyeshatalmát, mint az ő magánhatalmát.”' (107. 1.)Állami közbirtok magánhatalom kezében lehet-e?– Negyedszer tagadom, mert úgy látom,hogy komoly történetíróink szt. István korában