Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

289Egy szóval a reformok és a rendiség jogainehezen voltak összeegyeztethetők, aminek aztánsok káros, de el nem kerülhető következményeis lett, így nevezetesen az új intézményeknekfüggésbe hozatala a bécsi udvari hivatalokkal.Helyesen mondja erre vonatkozólag Marczali: „Azország újjáalakítása nagy munkájához nem volta nemzetnek sem elég anyagi ereje, sem elégszellemi és erkölcsi emelkedettsége. Ilyenkor pediga külső befolyás érvényesülése egyenesen történetitörvény”. (Szilágyi története. VIII. 37. 1.)III. Károly korának magyar nemzedéke teljesena rendiség körében nevelkedett, nagy részeRákóczy alatt a középkori magyar alkotmányértküzdött, mi csoda tehát, ha ennél magasztosabbatnem ismert s az új reformok kedvéért sem akartengedni jussából? A természetben nincs ugrás, amagyar sem képezhetett ez alól kivételt, azért nemondjuk most bűnnek azt, amit ők teljes meggyőződésselerénynek vallottak. Hisz az 1848-kiátalakulás is csak a rendiség teljes feláldozásávaljöhetett létre, III. Károly alatt azonban ilyesmimég korai lett volna embereinknek.Még a gazdálkodást is az idegen telepesektőlkellett tanulniok s egy Harruckern Békésben(Éble: A Harruckern és a Károlyi család 1895.45. 1.), egy Mercy Temesközben példájával áldáslett a magyar gazda további előmenetelére.Ebben az időben lett a kuruc magyarnak erényévéa királyához való hű ragaszkodás is. És ez iscsak természetesnek mondható. Hisz az a királyszerette öt, anyagi és szellemi téren egyaránt javátakarta. Hogy ebből baj lehet valaha, hogy a Bécsfelé való vonzódása nemzeti sajátságainak rovásárafog menni, a nemzeti nyelv jelentősége ismeretlenlévén, ezt ő eleintén nem érezte. KárolyiSándor, a nagy magyar, aki egy szót sem tudott