Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

315szolgálhatott volna az új eszmék tolmácsául, haaz új művelődés lassabban megy végbe, a nennyibena, behatoló új eszmékkel együttesen fejlesztiki a nyelvnek megfelelő szőbőségét és hajlékonyságátis. Csakhogy a nyugoti kultúra rögtön hódított,aminek folytán közte és nyelvünk közöttegyszerre nagy űr támadt. Nyelvünk nem rendelkezettmegfelelő számú szavakkal, kifejezésmódokkalamannak tolmácsolására. így aztán előkelőinkkénytelenek voltak vele, hogy. a n\ugatikultúrát annak nyelvén sajátítsák el, amit máskülönbenaz udvari emberekkel való érintkezésis elkerülhetetlenné tett. Félszázad alatt idegennyelvek jöttek forgalomba, a közéletben meg alatin lett uralkodóvá, amelynek nálunk különbennem hiányoztak nemzeti tradíciói. Ugyanezen időbenkezdtek a vagyonosabb nemesek és főurakfaluikról városokba költözni és kastélyokat építeni.A szalonok és boudoirok első utánzatai ismegszületnek.S ez az, t. i. a régi magyar életmód és nyelvezen beállott gyöngülése, amit vádként szokás M.Terézia ellen felhozni s mai szóval németesítésneknevezni. Pedig alig lehet a történeti szempontméltatlan mellőzésének szembeszökőbb példája ennél– fejtegeti tovább Beöthy. M. Terézia csakkora szellemének volt képviselője. 0 nem ismerte,annál kevésbé érezhette, hogy a nemzeti létneka nyelv a leghatalmasabb téuyezöje. (Akkor egyáltalánnem ismerték a nyelvnek ezt a jelentőségét!)Abban a kozmopolita szellemben élt, melya nemzeteket inkább csak politikai, mint nyelvifogalmaknak tekintette. A nemzetiség eszméje, maiértelemben, akkor ismeretlen volt, úgy a németémint a magyaré. A bécsi udvar sem volt német,mint nem volt a berlini, drezdai sem. Nyugoteurópaiudvar volt, ami akkor körülbelől annyit