Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

349Csakhogy énnekem úgy tetszik, mintha Józsefuralkodásában éppen az volna a legjobb, alegértékesebb, ami nem sikerült: a nemzet az őeszméi szerint való politikai modernizálásának elmaradása.Ezt pedig már nem Acsádyval szembenmondom, mivel ő a korok szellemét megértetőfejtegetésekbe nem szokott belebocsátkozni,hanem Concha Győző tanárral szemben, aki azezen kort nagy jogászi tudással tárgyaló müvében(A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik1885.) szemrehányást látszik tenni anemzetnek, hogy Dem követte Mária Terézia ésJózsef reformáló szavát; az akkori viszonyokat„rothadt rendi viszonyoknak” nevezi (14 1.) s aztmondja a többi között: „Akár enyhébben, akárkeményebben ítéljünk e kor uralkodó osztályairól,a hibát, a bajt bennök kell keresnünk, nem akirályságban.” (34. 1.)Látom azonban Martininak és Sonnenfelsnek, azakkor irányadó jogászok tanainak a méltatásából,hogy Concha mint jogász nagyon elvontan és tisztána mai szemmel nézi azok fejtegetéseit és nemveszi figyelembe a kor szellemét, azokat a bizonyoselőzményeket, melyeknek exponense volt akét férfiú is. Pedig ha valaha igaz volt Proudhonszava, hogy minden kérdés fenekén egy-egy vallásikérdés rejlik, hát József korában ez betű szerintúgy volt. Minden kérdés akkor a vallásból, nevezetesena keresztény és naturalisztikus világnézetekbőlindult ki; annyira, hogy ami attól távolabblenni látszik, mint Martini és Sonnenfels említettjogi fejtegetései, József tervei, az is csakaz előbbi világnézeteknek a jogra való alkalmazása.Azok mélységeibe hogy belásson valaki,theologusnak kell lennie. S ha ilyen a vizsgálódó,egészen más szemmel nézi azokat a mozgalmakat,mivel látja kiindulási pontjaikat és akkor azt kell