Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

254ház, vármegye, földes úr, (tehát nem csupánKollonics?) olyan közterheket róttak reá, annyiigényt emeltek irányában, a hosszú háború s abeszállásolások annyira kimerítették szolgáltatóképességét, hogy mindinkább a végső kétségbeesésbehanyatlott. (393 1.) Majd részletesebben.„Mint Gyöngyösy, e korszak legjelesebb költője– úgymond – akképen a birtokos osztály nagyrésze is mindinkább elejtette régi eszményeit sbeletörődött az új viszonyokba. Ez eszményeketimmár a szegénység, a munkás tömegek ragadtákföl (volt-e ehhez az akkori munkásnak nevelése?)s a birtokos és birtoktalan osztályok közötti gazdaságiellentéteket immár az érzelmi ellentéteka végletekig fokozták, A közös ínség azonban anemesi rend legalsóbb rétegeit, a szegény nemeseket,az egy telkeseket s a volt végbeli katonákatis elválasztotta az uralkodó osztálytól s a köznéppelegyesítette. Ugyanez történt a jászokkalés kunokkal, kiket a kormány a német lovagrendnekadott zálogba s így földesúri hatalomalá vetett, továbbá a hajdúvárosok népével, melyetnemesi joga megsértésével a rendes adózásbavontak be.” (404 1.)Az elégedetlenség eszerint tehát csupán amunkás és szegény elemek között terjedett, valaminteszerint nem is a régi eszmények, hanem tulajdonképa kenyérkérdés mozgatta a tömegeket.Elmondja továbbá, hogy 1695. óta (miértcsak azóta?) állandó lett a forrongás országszerte;hogy a szegény legények nagyon elszaporodtak,elálltak az utakat, kifosztották a nemesiudvarházakat, úgy hogy a katonaság sembírt velök boldogulni. Lassankint felbomlott azállami és társadalmi rend (mely pedig azelőtt semigen volt meg!)A kitörésre végre hogy a világpolitika for-