Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

XII.I. Lipót kora. Az abszolutizmus, mint európai eszme.Erdély bukása a magyarnak veszedelme. T. Lipót alatta régi küzdelmek súlypontja a vallási térről a politikairamegy át. Báthory Zsófia. A vasvári béke és a Wesselényi-féleösszeesküvés. Acsády hamis álláspontja.Acsádyt tanulmányozva és téves történetifelfogásait igazítgatva, eljutottunk I. Lipót uralkodásához(1657-1705.), nemzeti történetünk legdrámaibbkorszakához. A mohácsi csata és a szerencsétlenkettős királyválasztás óta – mint láttuk– nem volt ennek a nemzetnek jó napja;három részre volt osztva az ország s ami baj csakképzelhető, azzal sújtotta a vallási meghasonlásés a török hódoltság. Oly sors, hogy az élők sokszormegirigyelték a halottakat.Eddig különben a török által előidézett bajokonkívül főkép a vallási harcok voltak azok,melyek mozgásban tartották és emésztették a megoszlottnemzetet: annak a próbája, nem lehetne-eezt az ősi kath. országot protestáns királysággáváltoztatni, a német fejedelemségek mintájára?A próba azonban még Bethlen Gábornak semsikerült. Időközben Pázmány tanítása a katholicizmusnakhódította vissza az eltévedt elméket, aprotestánsoknak meg nem akadt több BethlenGáborjuk. A helyzet változni kezdett. A küzdelmeksúlypontja – annyi hasztalan kísérlet ésvelejáró szenvedés után – ily formán a vallásitérről lassan a politikaira terelődött át, a nemzet