Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

68kívánta, mivel őt tartotta a bűntény értelmiszerzőjének. A pápa ezzel nem sietett. „Johanna– úgymond Acsády – férje meggyilkolása utánis Avignon védence maradt és a pápa azt vitatta,hogy mindaddig, míg bűnössége bebizonyítva nincs,nem lehet a tróntól megfosztani”. Pedig Lajoskirály ezt kívánta és a trónt magának, vagy öcscsénekIstvánnak követelte. A pápa ennek a trónkövetelésnekis elleneszegült. Arra Lajos elhatározta,hogy pápa nélkül is vesz magának elégtételts 1347-ben vezetett sereget Nápolyba. Ekkora pápa részéről Petrarca is szerepelt követül.Odajövet, Johanna menekült, Lajos pedig törvénytült a bűnösökön. Durazzói Károly herceget kivégeztettes elfoglalta az országot. Azonban ezenönbíráskodása dacára, mint Acsády mondja, „elismertea pápa főhűbéruraságát s tőle kért engedélyt,hogy királylyá koronáztassa magát”. Aszentszék persze megtagadta az engedélyt s Johannának,ki eközben Avignon városát, mely tulajdonavolt, eladta a pápának, még erélyesebbenkelt védelmére. Lajos a kitört pestis miatt hazament. Újabb kísérlet után a pápa már némi engedményttett s követe, Guido bíboros, Pozsonyban,1349 nyarán Lajossal olyan egyességet kötött,mely Johannát teljesen elejtette s a nápolyi tróntIstván hercegnek juttatta, ha az nőül veszi akivégzett Durazzói Károly leányát, Máriát. Johannaamint erről értesült, Avignonban mozgásba hoztaösszes barátait, úgy hogy Kelemen pápa lecáfoltakövetét s megtagadta az egyesség szentesítését.Ez elkeserítette Lajost, s másodszor is Nápolybasietett. A pápa ezt is helytelenítette, úgy hogyLajos ismételt nápolyi uralma tarthatatlanná vált,mert „a papság, avignoni parancsra, valósággalkeresztes háborút szervezett ellene”. A magyarkirály végre is engedni kényszerült, s minden