Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

470szándékát a nádor ép oly hazafiasnak, mint lojálisnaktartotta, de hitelének és befolyásának hoszszútartamot már nem ígért.A nádor, a Pesten uralkodó anarchiára utalva,belement ebbe, s ilyen értelemben tett javaslatota királynak.Lajos főherceg az indítványt tanácskozásalá bocsátotta, de első szóra kitűnt, hogy az említettcél kivitelére se pénz, se katona nincsen.„E nagyfontosságú kérdés felett a tárgyalás mostés mindenkorra bezárult”. Ezután áttértek a magyarminisztériumról szóló javaslatra; a tanácskozása kancellária véleményét fogadta el s ilyértelmű királyi leirat márc. 28-án érkezett lePozsonyba.A felháborodás általános lett. A rendeknekmindjárt ezután tartott kerületi ülésében Kossuthfölemelte dörgő szavát a bécsi cselszövények ellen;de, mint Márki helyesen megjegyzi (Szilágyi törtéueteX. 48. 1.), a kérdés lényegét tevő közösügyeket alig érintette, mik pedig a legszorosabbanegybefüggtek a minisztériumról szóló javaslattal.Az ifjúság Pozsonyban a sétatéren elégettea királyi választ; a leirat ellenjegyzőjét, Zsedényitpedig, aki akkor éppen néhány napra Pozsonybaérkezett, Meskó báróné házánál halálra kereste.Pesten meg a hír hallatára fegyverre készültek sPetőfi megírta költeményét a királyokról, akikneknyakára kötél kell.Az országgyűlés azonban mégis komolyabbatgoudolt s a javaslat helybenhagyásának kieszközléserea nádort, Batthyányi, továbbá Széchenyit,Deákot és Eötvöst, a kijelölt minisztereket,Bécsbe küldte.Márc. 30-án (Szögyény ápril 2-át írja) FerencKároly főherceg, trónörökös, elnöklete alatt