Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

324Érre aztán egy harmadikkal, az úrbéri tervvelállott elő. A nemesség ugyanis folyton hangoztattaa diétán, hogy adómentességi kiváltságábólnem enged, a népet meg hogy már jobbanmegadóztatni nem lehet. A királynő tehát, hogyaz adózó nép erejét emelje, új úrbéri szabályozássalakart annak a helyzetén segíteni. De mivela kancellária az ügyet politikumnak nyilvánította,a nemesség ellenben magánjogi kérdésnek tekintettea jobbágy-viszony megállapítását, a rendekellenkezése folytán ebből a tervből sem lett törvény.– A királynő ezen tapasztalataitól elkedvetlenedvetöbbé nem hívott össze országgyűlést.(Szilágyi története. VIII. 280-96. 1.)A felsorolt tényekből már most két mozzanatdomborodik ki: először, hogy M. Terézia azúj osztrák absolut rendszert nem alkalmazta hazánkra,hanem reformtervei megvalósítását alkotmányosutón akarta elérni és másodssor, hogy azakkori magyarban egyáltalán nem fogyatkozottmeg a régi energia s önállóságához való ragaszkodása,– aminek pedig ellenkezőjét per longumet latum álmodja és meséli Acsády.Az 1764. sikertelen országgyűlés után sajátszerűhelyzet állott elő. A királynő ugyanis, atapasztalt rendi ellenállás dacára, nem mondottle minden reformjáról. S miután a nemzet előhaladásaérdekében gyökeres javításhoz hiába fogottvolna, legalább a kulturális viszonyokon akart toldozni-foltozni,mivel tovább is szerette a nemzetetőszintén s javát kívánta.Ezen további eljárásában arra a meggyőződésretámaszkodott, miszerint „őt más nem köti,mint a világos országos törvény, s hogy mindenegyébben fejedelmi teljhatalommal járhat el”, annálinkább, mivel azt tartotta reformpolitikájáról,hogy az a rendekkel szemben nemcsak az ország