Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

499ket a királyi hatalom alatt állóknak nyilvánítottaki, s a várak élére a várnépek kormányzása végettkirályi főtiszteket nevezett ki.Így lépett életbe a királyi vármegyei szervezet,mint vidéki kormányzati szervezet, mely mégegyrészt jelentékenyen csökkentette (?) a törzsiés nemzetségi szervezet államszervezeti, közjogijelentőségét, addig másrészt a királyi hatalomnakállandó haderőt és gazdasági erőt, azaz kellő jövedelmetbiztosított”.Feltűnő, hogy az államjószágba, azokba ahasznavehetetlen földekbe, annyira belemélyedt,hogy nem is vette észre, miszerint a király családivagyonát a vármegye első szervezésénél legalábbis nem lett volna szabad figyelmen kívülhagynia. Ő meg sem említi, midőn pedig, mintPaulertől hallottuk, szt. István tulajdonkép a magabirtokait rendezte a vármegyei rendszer szerint.Ezen az alaphibáján kívül még a vármegye mibenlétéről,jelentőségéről szt. István korában sem kapunktiszta képet Timontól. (183. 1.)Egy másik kérdés: miben állott szt. Istvánnakbirtokadomány – rendszere? Erre Timon ígyfelel: „A. királyi hatalom a birtokviszonyok teréna királyi adományrendszer életbeléptetésével nevezetesújítást hozott létre. A királyság létrejötteelőtt az ország területe – mint már említettük -a nemzet főhatalma alatt állott, a főtulajdon magáta nemzetegészet illette. A királyság létesüléseután a főtulajdonjog a többi felségjogokkal, azállami főhatalommal együtt átszállt a nemzetről akirályra. A király ennek következtében az országterületének főtulajdonosa, ami gyakorlatilag anynyitjelent, hogy mindazon területek, a melyeket anemzetségek meg nem szállottak, a melyek nemzetségivagy egyéni tulajdonban nem állnak, a királynakrendelkezése alá tartoznak, a királyi jog: a