Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

491előtt foly le, magunk látjuk, hogy így lehetett azs alig máskép.Timonnál ezekkel szemben szinte meglep abiztosság, ahogy a szt. István és utódainak egyházhatalmikörét körvonalozza. Neki a kérdéstiszta és világos, mintha csak a múlt századravonatkoznék.Szerinte így állna a dolog. II. Szilveszternemcsak a koronát, mint a királyság jelvényét,küldötte meg Szent Istvánnak, hanem felruháztaőt a pápai követséggel, az apostoli szék követeitmegillető egyházhatalmi körrel. Tehát a II. Szilveszteradományozta pápai követség volt alapjaa későbbi magyar királyok egyházi hatalmánakis. (255.1.) Ugyanis szerinte valamint az apostolikövetség jelvényét, a kettős keresztet, úgy azazzal járó jogokat is átszállította Szent István aző utódaira, csakhogy később – úgymond – ezenjogok egyrésze a pápaság javára veszendőbe ment(ugyan?) és a magyar királyok ilyképpen megcsorbítottegyházi hatalmát már nem neveztékapostoli követségnek, hanem főkegyúri jognak.(262. 1.)Ezen egyetemes kegyuraságot is – így folytatja– a pápai követség kifolyása gyanánt kelltekintenünk, mert a közönséges egyházi jog szerintilyen általános, illetve egyetemes kegyúri jognem illeti meg a királyt, miután a kegyuraságalapját merőben az egyházalapítás képezi és pediga királyi hatalomtól teljesen függetlenül. Sőt aszékesegyházaknál, érsekségek– és püspökségeknélmég alapítás esetén sem igényelhető a kegyúrijog, nevezetesen annak legfontosabb része, a kijelölésijog, (csak az a kérdés, megvolt-e Szt. Istvánután?), hacsak azt külön pápai kiváltság nembiztosítja.Nálunk azonban a királyok úgy a székes-,