Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

1851558-ban a kath. egyház egész vagyonát lefoglaltáks iskolai vagy állami célokra rendelték”(211. 1.), püspökét pedig kikergették. Így magyaráztákmindjárt kezdetben Erdélyben a vallásszabadságot.Utóbb Miksa lutheránus kormányzásaalatt még a Habsburg-részben is a minimumraszállott a kath. papok és a hívek száma.A reformáció tehát mindjobban terjedt, a katholikushithűség pedig mindjobban fogyott. A törökkedvezóse, a jobbágyok millióival rendelkező földesúrihatalom s a neofita protestánsok agilitásamind összeesküdött az ősi egyház romlására. Afelfordult viszonyok között aztán könnyen érthető,hogy a megmaradt kath. papságból is soknem állott hivatása magaslatán, valamint erkölcsösségszempontjából is kifogás alá esett.Az erdélyi és a török részen csakhamaruralkodóvá lett a protestantizmus, a Habsburgokhűségén maradt nyugati országrészben azonbanhosszú ideig csak válságos volt a helyzet. Itt avallási szakadás sokáig csak mintegy az engedelmesség-felmondás,az apró összeütközések és törvénytelenhatalmaskodások színében tűnt fel inkább,melyet az önkénykedö főurak, a városi éskiváltságolt polgári testületek engedtek meg magoknaka törvény, a kormány és az államegyházellenében. Hozzá, akkor a protestantizmust setanban, se szervezetben a maihoz hasonlónak nemkell gondolnunk; először 1610-ben szervezkedetta zsolnai zsinaton, midőn a prot. Thurzó Györgyégisze alatt felállították a 4 szuperintendentiát.A XVI. század végéig ebben az országrészben inkábbcsak olyan vándor-láznak volt tekinthető, majd itttűnt fel, majd ott, s azonfelül kezdetben a prot.prédikátorok is igen sok esetben a kath. lelkészekmódjára viselkedtek, gyóntattak, miséztek,