Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

XI.Bethlen után békésebb idők következtek. RákóczyakErdélyben. Pázmány a királypartiak közt megindítja anemzeti politikát s jó viszonyt folytat T. Rákóczy Györgygyel.Acsády felhasználja ezeket a békésebb időket serősen leszólja a katholikusokat, különösen PázmányPétert.Bethlen Gábor halála után egész I. Lipótkirályig (1657-ig) mind a királyi területen, mindpedig Erdélyben békésebb idők következtek. Akirályi területen, a térítések folytán, az országgyűlésenés a vármegyékben a katholikusok kerekedvénfelül, a protestánsok harci kedve lelohadt;Erdélyben meg nem volt, aki Bethlenpolitikáját s ábrándos terveit, tovább folytatta volna.Utóda, I. Rákóczy György fejedelem (1648-ig),különben Sárospatak nagyura, majd utána fiaII. Rákóczy György általában jobb viszonybanálltak Ferdinánd királylyal; mindkettő az igaz,hogy a lengyel koronát szerette volna megkapni,de a magyar királyi részért nem áhítoztak. Egyebekbenmindakettőt a protestánsok panaszaináljobban érdekelte a vagyongyűjtés. I, Györgyrőlés nejéről, Lorántffy Zsuzsannáról, azt írja Acsády,hogy: „mindketten szerették a vagyont s mintszámító, takarékos gazdák roppantul szaporították,néha nem épen kifogástalan eszközökkel”. (312. 1.)A fiáról meg azt mondja, hogy „atyja takarékosságanála egész a fösvénységig fokozódott”. (3.18.1.)Gondozták ugyan prot. egyházuk ügyeit, de