Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

489királyaink most gyakorolnak, újabb keletű, Zsigmondkirály kiváltságképen kapta a konstancizsinattól (1417-ben), valamint apostoli királyoknakis csak Mária Terézia óta, ennek a pápátólnyert kiváltsága következtében, nevezik magokat.Már most visszatérve szt. Istvánra s közvetlenutódaira, egyházi hatalmukat legújabban Fraknói(A magyar királyi kegyúri jog. 1895.) és Rajner(A püspöki székek betöltésének története. I.1901. 413. 1.) alapos szakmunkáikban fejtegették.Fraknói szerint szt. Istvánt a pápa apostolikövetségi joggal ruházta fel, mely mint személyikiváltság utódaira nem szállott át. Ezen követségijog alapján nevezte ki István király az első főpapokat;hogy azonban ezeknek a halálával megüresedettszékeket hogyan töltötte be, az okiratokhiánya miatt nem tudható. Valószínűnek tartjaazonban, hogy már szt. István a kánonok intézkedéseitléptette életbe: a káptalani választást,királyi jóváhagyással és a pápa (illetőleg nevébenaz érsek) megerősítésével. Legalább az érsek választására1204-ben Esztergomban összegyűlt esztergomitartomány püspökei és káptalani tagokazt irták III. Ince pápának, hogy „Magyarországban,amióta a kereszténység megállapíttatott, egészaz ő korukig, a főpapokat miudig a káptalanokválasztották.” (17. 1. )A magyar királyok, szt. István utódai is – ígyfolytatja – gyakoroltak jogokat az egyházi téren,de ebben nem a szt. István követségi jogára, hanema kegyúri, patronátusi állásukra támaszkodtak,melyet az egyes egyházi intézmények alapítói ésjavadalmazói, úgy szintén ebeknek utódai részéreaz egyetemes egyházi jog biztosított.Egyébiránt az Árpád-házbeli királyok udvaránálaz a felfogás is volt uralkodó, hogy a királyikegyuraság jogai és kötelességei nem szorít-