Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

329a prot. ifjakat akadályozták a külföldi iskoláklátogatásában, de azt nem tudja, hogy ennek okaaz volt, hogy azok az ifjak mindenféle deisztikus,naturalisztikus, materialisztikus tanokkal eltelvejöttek haza s itt mint újítók, mint nyugtalanszellemek, magoknak a kath. híveknek is megrontóiválettek, amit egy kath. állam nem tűrhet.Csak azt látja pl., hogy itt meg ott a helytartótanácsbecsukja egyik másik iskolájukat, de nemkérdezi miért? Azért, mert ahol felbukkant egyegyképzettebb prot. rector, bármely hegymögifaluban, minden további engedély nélkül, kényekedveszerint nyitott iskolát, grammatikait, theologiait;hát bizony az ilyen zugiskolát nyombanbecsukták, mert iskolákat állítani ilyen módonma sem szabad. A tények mérlegelése alapjánezt mondja Acsádyval szemben Marczali: „a végrehajtásban,minden buzgósága dacára, sem ragadtattamagát erőszakoskodásra (a királynő), semolyan tettre, mely protestáns alattvalóit végkép elidegenítettevolna kormányától”. (M. Terézia 291.1.)Ha már valláspolitikáról van szó, erösebbmegítélés alá eshetik a királynő magatartása akath. egyház elveivel szemben. Személyét valóbanerős vallási meggyőződés jellemzi, amidőn a hagyományosvallási gyakorlatok végzéséről van szó,ebben buzgó akár egy szerzetesnő; de másrészt,mint fejedelemnek nagy a hajlama oda is avatkozni,arra a térre is átcsapni, amely a kath. világihivőre, ha az mindjárt Mária Terézia is, haaz kegyúr is, nem tartozik.Ezen eljárásának következménye lett aztán,hogy amint egyik oldalról, szinte a más vallásúakirigységére, a magyar kath. egyházat megerősíteniigyekezett (pl. új püspökségek állítása), úgymásrészt mégis maga lett, bizonyosan öntudatlanul,félrevezetve, közvetítője annak a francia, ille-