Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

165Már t. i. úgy véve a dolgot, hogy ennél azosztálynál csak ketten, Szulejman és György Jbarátosztozkodtak, mivel György lett Erdélyben is úr.Így következik az, hogy én a gyászos eseményekérta felelősséget nem tudom csupán Ferdinándrahárítani. Baja ennek csak az volt, hogya német protestánsoktól gyengítve, nem tudottide oly sereget küldeni, hogy képes lett volnaezeket a kufárkodó hazafiakat becsületre tanítani.De az egészből elibénk tárul a török hódoltságvégső oka is, t. i. a német protestáns bonyodalom,mely hátráltatólag hatott a két Habsburgra:Károlyra és Ferdinándra, itthon pedig a Györgybarát. Következéskép közvetve ő az oka a Protestantismusnálunk való rohamos elterjedésénekis, mely aztán Györgyből – hálából – Ferdinándrovására nagy államférfiúi csinált és ezt a ferdenézetet annyira bele tudta oltani a nemzeti köztudatba,hogy ezen felfogás azóta mindenfelé, mégÚjházy új történetében is előtérbe nyomul.Ferdinánd aztán ugyan még egyszer újbólmegkísérelte Buda visszafoglalását, de ekkor issikertelenül. A magyar nép ettől fogva többé nemvolt egyesíthető. Vajjon pedig kit nem hozott volnaki sodrából az, ha látja, hogy egy nemzet eszeveszettenígy rohan a saját vesztébe? Ferdinándis ez időtől fogva meghidegült a nemzet iránt. „Az1542-ki szerencsétlen hadjárat – írja Acsády 196.1. – végzetes fordulatot idézett elő a magyarokiránti érzelmeiben”. Ekkor kezdett tehát fejlődni azaz ellenszenves hangulat a nemzet egy része és adinasztia között, mely később mind mélyebbé vált.Szulejman 1543-ban felelt az előző évi támadásras most már Buda mellé Siklóstól Esztergomignagy területet foglalt el. Ferdinándot amagyar nem segítette, a külföldi protestánsok isfolyton támadták, úgy hogy végre letett Magyaror-