Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

421az ilyen véres mandátumot elvállalni még akkorsem volt hajlandó, mikor az utasítást újabban akívánt irányban megváltoztatták. Az elvek férfianem ismert el minden eszközt jónak. Mint Csengénmegjegyzi: nemcsak nem hitte ő, hogy apolitikának összeütközésbe szabad jönni a morállal,hanem szóval és tettel egy hosszú életen áthirdette, hogy a becsületesség a legjobb politika.(I. mű. 54. 1.) – Érezte is hiányát mindenki;elvtársai folytonos levelezésben álltak vele s igyekeztekmegtudni nézetét minden szőnyegen levőkérdésben, annyira megszokták higgadtan, megfontolvavezérlő szellemét.Acsády szerint Kossuth is, de csak mintlelkiismeretes szerkesztő, a diéta idejére Pozsonybautazott s vajjon mit tapasztalt ott? Azt, amit márSzéchenyitől hallottunk, hogy „a kiváltságos rendnekleghatalmasabbjai és a nagyobb szátn telivan a legjobb akarattal mindent tenni és csakazon múlik a dolog, hogy egy nap nem nyolc nap,ember nem Isten,” vagyis, hogy a jó munkáhozidő kell. „Meglepetve tapasztalta – úgymondAcsády – hogy a királyi előterjesztések egy részeaz ő lapjából volt ki-, illetve átírva (Deák eztszerényebben mondta volna!) s hogy a pozsonyivezető körökben is sokat beszélnek haladásról,szabadelvűségről.” (688. 1.)No lám, hát mégsem volt oly rossz a világs az országgyűlés is – Széchenyi ott küzdött afelső táblán – tényleg folytatta a már megkezdettreformmunkát, pedig Kossuth törvényhozóiműködésének még akkor nem érkezett el az ideje.A hozott új főbb törvények: a magyar nyelvrevonatkozólag a törvényhozásnak, a közigazgatásnak,valamint a bíráskodásnak nyelve ezentúl kizárólaga magyar, a vegyes házasságok ügye szabályoztatott.(Lonovics római útja és a Lambru-