Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

40érdekei iránt (!), a ki alatt az ország a keresztényvilág legkülönbözőbb bonyodalmaiban vettrészt s tekintélyében gyarapodva (!). került kibelölök (264 1.). Ugyan, ugyan? Ezt még senkisem mondta róla. Vajjon a halicsi vér- és pénzpocsékolóhadjáratai emelték az ország tekintélyétvagy az eredménytelen keresztes hadjárata?Avagy annak van erős érzéke királyi állása iránt,a ki esküjét annyiszor nem tartja meg s az országérdekeit esztelen pazarlással veszélyezteti,anarchiába viszi? Jó volt úgy-e, de a zsidónak,mert rossz volt a saját népének: er war einfeiner Mann! – szokás ma ilyenről mondani.S mit mond az Endre korabeli gseftelő zsidóságról?Gertrud meggyilkoltatásának okait kutatva,vagy az Aranybulla (1222.) 24-ik cikkelyét tárgyalva,mely kizárja az izmaelitákat és a zsidókata kamarai só- és vámtisztségekből (MarczaliA magyar történet kútfőinek kézikönyve 1902.141. 1.), lett volna alkalma ezek szereplését bőségesenmegvilágítani; de nem teszi. Hallgatmélységesen s a mennyiben egy-két frázissal megérintia tényt, az aranybullás intézkedést, egyszerűenhamis fénybe állítja a valót, mintha eznem a szipolyozás, hanem csupán az egyháznak,„az eretnekek s általában a nem – katholikusokelleni” védekezése okából történt volna. (275. 1.)Végre nagy későn, szinte a soron kívül,szidva Róbert érseket, a ki „királya ellen támadt,még pedig azon kicsinyes ürügy alatt, hogy nemhajtotta végre a zsidók és szerecsenek elleni(1222. és 1231.) törvényeket”, hanem a törvényellenére tovább is hivatalokban alkalmazta, rátér azsidókra, hogy hát mit is műveltek ezek? A kinem hiszi, hogy Acsády inkább izraelita, minttörténetíró, az olvassa el csak ezeket a lapokat(284-6.). Hisz ezek az Endre korabeli zsidók