Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

325valódi érdekét, hanem a kor szellemét, a humanitástis képviseli. így első sorban nem akartaabbahagyni a jobbágyság törvényhozásilag elejtettügyét s 1765. júl. 10-én rendeletileg adta ki azUrbáriumot, az úrbéri szabályt. Ezt a rendezéstígy képzelte: „Nem akarok a törvény ellen cselekedni,szeretem a nemzetet, hálás vagyok iránta,de ha király akarok maradni kell, hogy ép úgyigazságot szolgáltassak a szegénynek, mint a gazdagnak”.De mivel a rendelet keresztülvitele a megyékkezében maradt, azok azt egyszerűen kijátszották.Sőt miután annak a hírére a jobbágjságnem akart többé robotolni, a királynő is visszariadta socialis revolutiótól s utoljára az egészkülönben jóravaló rendeletnek kevés gyakorlatihaszna lett.És ilyenféle rendeletekkel kormányzott ő aztánvégig, tett, amit magától tehetett; az országhozvisszacsatolta a 16 szepesi várost, az alsórészeket és odaadta Fiumét; rendelkezett az iskola(az egyetem emelése, a selmeci bányászakadémia,a jogakadémiák felállítása) és egyház körül, agazdaság (a telepítés, a Sárrét szabályozása, ecsediláp lecsapolása) és a kereskedelem rendezése körül,szóval a legjobb hite szerint eljárt az ország javáraoly dolgokban, melyekről azt tartotta, hogyvelők se az országos törvényt, sem pedig az alkotmánynyalazonosított rendi kiváltságokat nemsérti. Hogy pedig ezen terveiben könnyebben eljárhasson,Batthyány nádor halála után (1765.) vejét,Albert tescheni herceget, nevezte ki az országhelytartójává, a kinek helyzetét olyannak tekintette,amilyen férjéé Ferencé volt III. Károlyutolsó éveiben. Ez az egy pont valóban olyan,amelyben tényleg túltette magát a törvényen.Az elébb sajátszerűnek neveztem ezt a hely-