Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

354elég csupán egy esetet említeni, melyet HorváthMihály beszél el. Egy ízben egy írót, ki valamisértő gúnyiratot adott ki róla, maga elé idéztetett.Az író megjelenvén ad audiendum verbum,József ezt mondta neki: „Ha ön az állam ellenírt volna, kénytelen lennék a fejét leüttetni; demivel csak az én személyemet támadta meg, azértmegbocsátok önnek. Hogy azonban tehetségeitezentúl hasznosabbra fordíthassa: önt ezennel kinevezemkabineti fogalmazómmá.” (Ballagi Géza;A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig.1888. 111. 1.) – Volt is azután része a paskilokban,a tekintély elvének nagyobb emelésére.Ha pedig már a császárnak is neki mernektámadni, képzelhetjük milyen szabad prédává letta kath. papság és az egyház intézményei. Csakhárom hírlap lévén, divatba jöttek a röpiratok,a pamphlet-irodalom, magyar, német s latin nyelven;akinek csak volt mondani valója, már pedigmikor nem találkoznék az aljából, az már sietett20-30 lapos füzetben kinyomatni gondolatait ésterjeszteni. Maga a prot. Ballagi, aki vagy 500-atismer belőlük ezen idöböl s a főbbeket ismertetiis, ezt mondja: „Az írók egy része vérszemetkapott s többé nem az egyház körében tapasztaltvisszaéléseket, hanem mitsem gondolva azzal,hogy a vallás milliók és milliók lelkének ad nyugalmat– magát a vallást támadták meg, mintamely szerintök a felvilágosodás terjedéséneklegfőbb akadályát képezi.” (169 1.)Hírhedtek voltak különösen: Az Izé purgatóriumbavaló utazása, Szacsvay Sándortól, a MagyarKurír prot. szerkesztőjétől; azután Zakkariásnaka pápa titkos író-deákjának Rómából költlevele, gúnyirat, szintén Szacsvaytól és a hireskalandornak, Trenknek, frivol iratai (Mérő serpenyőjestb). Továbbá Laczkovicsnak pamphletje: