Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

163adta a jelszót, hogy „a váradi béke végrehajtásátkedvezőbb időkre kell halasztani”. Ezt mondja ő,aki a váradi béke megszegésére megesküdött!Acsády ezt így adja elé: „A szultánnal elakarta hitetni, hogy János király halálával Magyarországbansemmi sem változott s János Zsigmondota tábori országgyűlésen királylyá választatta... ugyanakkor azonban felkérte a lengyeludvart (Izabella atyját), bírja rá Károly császárt,hogy egész befolyásával kényszerítse a béke jentartásáraFerdinándot; maradjon a király vesztegs várja be az időt, mikor a váradi békétvégre lehet hajtani”. (191. 1.)Ez persze Acsádynál afféle hazamentő gondolatnakvan feltüntetve, ha ezt az egész eljárástGyörgy további tettei az ellenkező világításbanem helyeznék. Tett-e ugyanis csak egy lépéstis azoknak a kedvezőbb időknek az előkészítésére?Dehogy tett; mindent éppen ellenkezőleg.Volt-e rajta, hogy egyesítse a magyarságot? Nem.Acsády ennek dacára azzal véli György javáramegmenteni a látszatot, hogy folyton hangoztatja:„Ferdinándnak sem serege, sem hatalma nemvolt”. (192. 1.) De hát hiszen éppen azért kellettvolna Györgynek ezen irányban közreműködnie,ha jót akar, hogy a magyarok egyesítésével erő.sítse Ferdinándot, akit kívülről folyton foglalkoztattaka protestánsok.Már Izabella királyné valóban erre fordítottaminden törekvését, pedig az ő érdekérőlvolt tulajdonképen a szó. Ha törekvései céltalanokmaradtak, azért történt, mivel György barátszinte erőszakosan hallgattatta el, kijelentveelőtte, hogy „őt a János királynak tett eskü kötiés inkább törökké lesz, semhogy Budát átengedjea németnek”. (Veress: Izabella királyné 144. 1.)Hasonlókép fényt vet György barátra Török Bá-