Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

502adományozások a tulajdonjog teljes átruházásával,a szállásjog erejével történtek. Erről tanúskodiknemcsak Szent István decretuma, hanem az oklevelekis, amelyek a tulajdonjognak, a proprietasnák,dominiumnak átruházását világosan kimondják.”(338. 1.)Ε szerint a szt. István által az egyháznakadományozott birtokok valóban elidegeníthetetlenek,az egyháznak tulajdona, teljesen oly értelemben,mint az első foglalású birtok tulajdonavolt az illető nemzetségnek s a minő tulajdon voltaz abból fejlődött egyéni, nemesi birtok.De hát azok az egyházi javak Timon szerintmégis csak az állami birtokból keletkeztek! S ezaz, amit én meggyőződésem szerint tagadok s aztállítom, hogy szt. István ezeket az egyházi adományozásokat– de a világiakat is – a sajátcsaládi, az Árpád-családnak a honfoglaláskor jutottbirtokaiból tette, tehát, hogy úgy mondjam, a sajátszállásbirtokából osztogatta. Megerősít ebbeliállításomban nemcsak az, amint fennebb kimutattam,hogy szt. István korában magyar állami közvagyonnem létezett, nem létezhetett, de megerősítmost már egyúttal a szt. Istvánnak a Timonáltal imént előadott eljárása is.Hogyan azonosíthatta volna szt. István azáltala adományozott birtokokat a nemzetségi szállásokbóleredő szabad birtokokkal, az állami közösjószágból vett földet az ősmagyar által vérrelszerzett első foglalású földdel, az ősi birtokost ajövevény adományossal, ha az, amit adott, nemelső foglalású föld, nem Árpád birtoka?Vajjon azok a korabeli nemzetségek fiai, a honfoglalóősök utódai, mit szóltak volna, ha István azállami közvagyonból – tehát az ő vagyonukból –alapított püspöki vagyonról azt mondja, hogy az époly természetű tulajdon, a szállásjog ugyanolyan