Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

238az összeesküvés és most az összeesküvők ugyanazt a törököt hívták segítségül Lipót ellen; ilyenaz elkeseredett ember!)Az ügy további bonyodalmas menetéből csakazt emelem ki, hogy a dolog elejétől fogva szerencsétlenülindult; a fővezetők ellenséges lábonálltak egymással s Wesselényi halála után -összeesküvések dacára – Zrínyi is, Nádasdyis a nádorság után vágyott. Nem voltak önzetlenekés nem voltak vezéreknek valók. így történtaztán, hogy Bécs nemcsak az összeesküvők alsóbbköreiből értesült a titkos akcióról, de maga Nádasdyis besúgta azt Bécsbe (Pauler I. 139. 1.),majd Zrinyi árulta el Nádasdyt (Pauler 1. 255. 1.),mindkettő a nádorság regényében. Azután ennekdacára is folytatták az összeesküvést s a fiatalRákóczyval fellázították a prot. felső vidéket. Azudvar eleinte nem vette komolyan az ügyet, sőta főosszeesküvők által akart hatni a háborgó kedélyeklecsillapítására (Pauler I. 226. 1.); deutóbb a baj nagyobbodván, miután a vezetőketmár előbb szép szóval Bécsbe csábította, azokmaguk mentek oda s ott – Rákóczy kivételével,kit anyja mentett meg – 1671. pallossal végeztettekki. (Pauler II. 329. 1.). Nádasdy Bécsben,Zrínyi és Frangepán Német-Újhelyben.Ε szerint a mozgalom fejeinek, Zrínyinekés Frangepánnak Bécsbe érkeztétől és elfogatásától(1670. ápril 18.) – Nádasdyé csak azutánkövetkezett – egész a kivégeztetésig (1671. ápril30.) rendkívül kinos egy esztendő folyt le.A felkelés nyomban az elfogatások híréreleszerelt úgy a Felvidéken, mint túl a Dunán;Báthory Zsófia is Munkács várába magához vettefiát, I. Rákóczy Ferencet s letiltotta minden akciótól.De ez mind nem segített a bajon. A bécsifelfogás szerint a kormányra nézve beállott a háború