Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

197ideje azonban nem maradt, mert a levelezés titkáttényleg beárulták Concin váradi kapitánynak,ki Bocskayt egyszerűen lázadónak nyilvánítva,hadával megrohanta jószágait. Majd Belgiojosotis hívta segélyül, ki ekkép jogcímet nyertBocskayra s Biharmegyére is kiterjeszteni karjait.(Szilágyi története V« 585. 1.)Bocskay, nem lévén más választása, virtuse necessitate, kardot rántott s a sorsra bizvánmagát, megkezdte a háborút. Magának sem elégpénze, sem elég hada nem volt. De ott voltak azerdélyi bujdosók, a kiknek útján a törökhöz fordults tőle igyekezett katonai és pénzsegélytnyerni. Ott voltak a hajdúk, akik jobb zsákmányreményében most hozzá csatlakoztak s ott volt aForgách politikája által elkeserített sok erdélyiés Rudolfrészi protestáns, akiknek Bocskay esetekedvező alkalmul kínálkozott a kitörésre. ígytámadt a Bocskay-felkelés.A harcot a hajdúk azzal indították meg,hogy okt. 15-én Álmosdnál egy 3500 főnyi királyihadat megsemmisítettek. A mozgalom csakhamaráltalános lett, a melylyel szemben a királyi sereggyengének bizonyult. Felső-Magyarország is Bocskayhoz csatlakozott. Rhédey Ferenc vezére 1605.júniusában megtámadta Nyitrát s a gyűlölt Forgáchpüspököt onnan kiszorította. A török pedigsegítséget, majd koronát küldött Bocskaynak, őmaga meg a háború roppant szükségleteinekkielégítésére lefoglalta ellenfelei, első sorban akath. püspökök jószágait s a jezsuiták turóciprépostságát. 1605. ápril 20-án a Szerencsen tartottgyűlés már egyhangúlag Magyarország felségesfejedelmévé választotta. így tartott ez szintemásfél esztendeig. A váratlanul kipattant kisszikra ugyancsak nagy tüzet okozott.A másfél évig tartott háború azonban az