Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

342igazi fényt II. Józsefre, a pogány filozófia hű tanítványáraés egész uralkodására. Egészen újember volt ő a Habsburgok örökében, amint újvolt a korszellem is, mely környezte. Semmi sincsbenne se anyjából, se a régibb Habsburgokból,még a korlátlan uralomra törekvés tekintetébensem, ennek az ideálját is az új elvek szerint II.Frigyestől vette. Az enciklopédisták fanatikus tanítványa,támogatva a hasonló gondolkozású Kaunitztől,rombol, nivellál mindent, amit talált, történetijogot és intézményt, és pedig nem a humanizmusnevében, hanem mivel Rousseau eszméiazt úgy kívánták. S így ha volt is valami jó intézkedéseiben,annak az értékét is ezen eszmékszerint kell mérlegelni. Különben ismeretes, hogyő nem csinált ebből valami nagy titkot, azért atörténetírásnak nincs is joga egy más álláspontról,vagy más szempont szerint bírálni uralkodását.(Marczali: Magyarország története II. József korában.3 kötet. 1881-8. Sok helyén meglátszik,hogy a művet nem theologus írta,)Nagyot téved tehát egyebek közt Acsády,midőn József absolut uralkodásában csak a régicsászári rendszer folytatását látja hazánk leigázásában.Ég és föld ezek között a különbség. Egészenmás világnézet vezette a régibb Habsburgokatés más ismét II. Józsefet. I. Ferdinándtól I. Lipótiga királyi országrész csak a nyugati karéjvolt, kicsi terület s azt is pénzzel, fegyverrel azörökös tartományok védték a török ellen. Ebből,valamint a Habsburgok ama törekvéséből, hogy legalábbezt a kis részt biztosítsák magoknak, nem nehézmegmagyarázni az akkori bécsi befolyás túlsúlyát.Később I. Lipót alatt, midőn Buda visszafoglalásaután, az egész ország először került akirályi hatalom alá, egyrészt a százados bizalmatlanság,másrészt a hosszú megszokás a kisebb