Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

230életbevágóbb érdekeire, amilyenek a nemzet léte,magyar volta és a török iga alól való felszabadulása.Pázmány e tekintetben is elsőnek érezte megaz időnek változni kezdő szellemét; látta, hogyaz európai trónokon a rennaisanceból fennmaradtrómai eszme a cezarismusról, a királyi mindenhatóságról,erősen kezd már mozgolódni s hogya Franciaországból kiinduló divatja, ahol a királyihatalom már is megtörte az oligarchákat s a hatalmategy kézbe vonta, kőrútjában nem sokáighagyja érintetlenül Ausztriát, a Habsburg-tróntsem. Figyelmeztette tehát a magyart, hogy ezokból lesz szüksége erős és független Erdélyre sezért – támogatva I. Rákóczy Györgyöt – állottfolyton hadi lábon az ellenkezőkép gondolkodóEszterházy Miklós nádorral is, nehogy különbengallérunk alá köpjön a német. Tőle tanulták eztneveltjei: Zrínyi Miklós és Péter, hasonlókép,mint Nádasdy Ferenc, Wesselényi Ferenc, Lippaiprímásutód s mások.Az idő ebben is Pázmánynak adott igazat saz az udvar, amelyet a jó lelkű I. Lipót atyjától,III. Ferdinándtól, örökölt, tényleg már teljesen akirályi abszolutizmus eszméjének hódolt s azt, minturalkodó európai divatot alkalomszerűleg akkoris igyekezett volna megvalósítani, ha a prot. magyarokannyi keserű emlékkel nem izgatták volnavisszatorlásra. A francia XIV. Lajos már megalapítottaországában a korlátlan királyságot igazitípusában s ezt utánozták most mindenfelé, aPyrenéktól az Uralig, utánozták Bécsben is.Acsády azonban – különös jelenség – mindeztnem veszi észre. Nem hatol be a történetrugóiba, nem érti a megváltozott politikai helyzetet,melylyel I. Lipót trónralépésénél találkozunk,ő azt hiszi, hogy I. Lipót kora csak egyszerűfolytatása a múltnak.