Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

69kárpótlás, minden engedmény nélkül 1352-benhaza rendelte hadait.Ez a rövidre fogott kivonata Acsády színeselbeszélésének, melyben VI. Kelemen megvesztegethetőnek,pártoskodónak, a bűnös asszony palástolójánakvan feltüntetve, csak igazságos bírónaknem. Az elbeszélés ugyan így is belső ellenmondásokbanszenved s célzatosságát maga árulja el,pl. hogy lehet azt az anyai aggódó szeretettelmegegyeztetni, hogy Acsády szerint Erzsébetnekvilágosan megmondták Nápolyban, hogy Endre fiaveszélyben van, hogy megölik, s ö mégis a távol,francia földön lakó pápa szavára, biztatására otthagytavolna? Azt is látjuk, hogy bármennyireJohanna-pártinak tünteti fel a pápát, közbenközbenmégis csak elmondja, hogy az a pápa folytontett valamit – Johanna akarata ellenére is -Endre, majd Lajos javára; így midőn Johannaakarata ellenére Endre megkoronáztatását elrendeltestb.Az egész bonyolódott kérdést aktaszerűleg,elejétől-végig, úgy ahogy történt, előadja Fraknói.(Magyarország összeköttetései a szentszékkel 151 -237 1.) Ebből látjuk, milyen más volt az ügykezdete és egész lefolyása s hogy az a szentszék,mely akkor, sajnos, Rómától távol, Avignonbantartózkodott s francia befolyás alatt állott, ezennyomott helyzetében is mennyire meg tudta őriznifüggetlenségét még egy ilyen sokfelé elágazó kérdésbenis.Az a nápolyi trón a magyar részről egyerőltetett érdek volt, az anyakirálynénak, Erzsébetnekambíciója. Mindjárt az elején olyanformahatározatlan szerződést kötöttek, hogy a magyarkirály egyik fia köt házasságot a Dápolyi királyegyik unokájával. A lengyel korona biztosítása utánazonban a trón Endrének maradt s a rá vonatkozó