Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak a Magyar Birodalom története ...

484burgház viszonyát hazánkhoz, továbbá a nemzetifelkeléseket, valamint újabb alkotmányos viszonyainkfejlődését, különösen Mária Terézia óta,tárgyalja. Az újabb kutatások különösen e térentisztáztak sok régi előítéletet.Bőséges anyagot találtam itt is a megbeszélésre,bővebbet, mint ahogy gondoltam volna..Acsády II. kötetében a protestantizmus házi történetétköztörténetté avatja, az újabb monografikusirodalommal szemben csak a régi előítéleteketszínezi ki s rosszabbat ír, mint amit eddigtőle olvastunk. Arra az Acsádyra, aki pl. Szilágyitörténetében I. Ferdinánd korát írta meg, vagyaki Magyarország Budavár visszafoglalása korábaucímű nagy értékű művet írta, vagy aki GiudelynekBethlen Gáborját magyarra fordította, ittrá nem ismerünk többé. Félisteneket rajzol ott,hol az újabb történet csak gyarló emberekre ismer;neki a Habsburgház következetesen csak anemzet ellenségeinek sorozata, ellenben a nemzets koronkint szereplő férfiai magatartásában seholsemmi hiba, sehol meggondolatlanság, sehol semmijellemfogyatkozás. Eszeágában sincs tárgyilagosságratörekedni s az eseményeket okaikban, természetesmenetükben bemutatni Igaz, való történetetép oly kevéssé tanulhatunk tőle, mintakár Buday Ezsaástól.Újabb szempontokat, a hogy azok előttünkma egész tisztán állanak, a történeti fejlődésmegítélésénél nem érvényesít. Pedig egész korszakokfelfogása ezen fordul meg. I. Ferdinánd korátólegész a Budavár visszafoglalásáig, illetőlega török végleges kiűzetéséig például csak az országnyugati karéja (12-16 vármegye) képeztea királyi Magyarországot, mely a saját védelmére,hacsak a király le nem mond róla, elégtelen volt.Ép azért fentartásához pénzzel, katonával az örö-